Umberto Saba
Szavak
(Parole)
Szavak,
melyekben szívünk egykor – pőre, döbbent –
mását mutatta a világnak, én egy
zugot keresek, jótékony oázist,
hogy könnyemmel oldjam le rólatok
az áltató, hazug mázt. És eközben
az emlékek iszonyú halma fogyna,
akár a hó, ha rásütött a nap.
Szénási Ferenc
fordítása
Az eredeti szöveg itt olvasható.