1965-66-ban Richard O. Moore egy tizenkét részes dokumentumfilm-sorozatot készített a National Education Television számára a legjelentősebb kortárs amerikai lírikusokról. Egy-egy epizód foglalkozott többek között Anne Sexton, Charles Olson, Robert Duncan, John Ashbery, Allen Ginsberg, Robert Creeley, Lawrence Ferlinghetti és Frank O’Hara személyével és költészetével. Az O’Haráról készült film tragikus érdekességét az adja, hogy a költő nem sokkal a felvétel készülte (március 5.) után, július 25-én balesetben elhunyt (július 24-én éjjel egy homokfutó elgázolta a Fire Island-i tengerparton, a sérüléseibe pedig másnap a kórházban belehalt). A film végül 1966. szeptember 1-én került adásba, immár posztumusz beszélve a költőről.

O’Hara, aki a New York-i költői iskola meghatározó alakja volt, a filmben beszél John Ashberyről és Kenneth Kochról, költőtársairól is, illetve a képzőművészethez való szoros viszonyukról, ami a New York-i iskola alkotóinak egyik legjellemzőbb kapcsolódási területe volt – szimbiózisban alkottak festő és szobrász kortársaikkal. Felbukkan mellette Alfred Leslie festő is, akivel akkoriban közös filmterven dolgoztak, amit a költő halála végül meghiúsított.