“Varázsvesszővel töltött órák/amikor hanglemezeket nézegetsz/Vinicio és Nadine/kis boltjában” – az olasz Stefano Carrai újabb verse Szokács Kinga fordításában.

“Mint aki hűségeskü / nélkül megy háborúba, / rettegtem / mindenkitől.” – Az amerikai Franz Wright verse Rév Tamás fordításában.

“De köztem és közted (mondják) / mindig ott lesz Európa vagy a Vörös-tenger.” – A román Mariana Marin verse Demény Péter fordításában.

“A teste könyörgött a születésért, hogy mutassak neki utat, / adjak neki helyet a világban” – A mexikói Rosario Castellanos verse Izsó Zita fordításában.

“Ó, Uram, / ha egy hegyi szanatóriumban pihenhetnék”. Ilyen békésen kezdi elégiáját Mariana Marin, aztán “megostromolja a világot”. Magyar hangja Demény Péter.

Via dello Studio

Varázsvesszővel töltött órák
amikor hanglemezeket nézegetsz
Vinicio és Nadine
kis boltjában

a férfi szikár mint egy kóró
göndör haja korán váltott
őszbe
                      flegma
mogorva figura
a nő szőke
            enyhe külföldi akcentus

szövődik olykor a zenébe
a galérián Asztüanax szendergett
a nápolyi masztiff
                                           éppen
ahol most egy nike próbababán
a fény tükröződik
és gondolom
                    mint egy fiatal
kígyó
                    a Diskemporiumban
hagytam
bőröm átlátszó vonásait

“Mint aki hűségeskü / nélkül megy háborúba, / rettegtem / mindenkitől.” – Az amerikai Franz Wright verse Rév Tamás fordításában.

“De köztem és közted (mondják) / mindig ott lesz Európa vagy a Vörös-tenger.” – A román Mariana Marin verse Demény Péter fordításában.

“A teste könyörgött a születésért, hogy mutassak neki utat, / adjak neki helyet a világban” – A mexikói Rosario Castellanos verse Izsó Zita fordításában.

“Ó, Uram, / ha egy hegyi szanatóriumban pihenhetnék”. Ilyen békésen kezdi elégiáját Mariana Marin, aztán “megostromolja a világot”. Magyar hangja Demény Péter.

“Gus megállt és figyelt: egy nő hosszú, meztelen lábai / a temető szélén széttárva, egy férfi teste / zihál közöttük.” – Donald Hall verse Bordás Orsolya fordításában.

“ritkás levegőből tornyosul / fölém a hajdani tenger / súlya csontjaimat torzítja / szent jakab kagylójává vájja / lapockacsontom” – a svájci Franz Dodel versét Székely Örs fordította.

“Semmi sincs úgy / Magába zárva az Univerzumban, mint a kavics. / Fekete álomra született.” – Ted Hughes verse Závada Péter fordításában.

“a habok és a hullámok / megszilárdulnak utánunk / csikorognak alattunk / kristályos nyomaik” – A mai ökovers szerzője Sacha Kokot, fordítója Bordás Máté.

“A medve egy kút / Túl mély hogy csilloghasson / Kiáltásod / Még most is emészti.” – Ted Hughes újabb verse az ökopoétikai blokkban Závada Péter fordításában.

“Szerveid az államot tükrözik (és viszont) / meg az álmot” – Az ökopoétikai/antropocén blokk következő darabja a német Steffen Popp verse Nemes Z. Márió fordításában.

“Olyan helyekről álmodom, ahol őseink letelepedtek, / fényes vízmosásokról, / illatuk, mint a villám érintette föld.” – A mai ökovers szerzője a román Andrei Doboș. Magyar hangja: Mihók Tamás.

“áttáncolnak az ősi Föld-drámán, / Melyben ők alakítják már a kezdetektől / Az uralkodóházat. / A legfennköltebb, legsikamlósabb / Szenvedélyeket” – Ted Hughes bálnái körbeússzák a bolygót Mohácsi Balázs fordításában.