“Ez a halál amúgy is olyan terület, ahová hitelkártyával nem érünk el, / a halál az olaj területe, hát mossa el minden bűnét az olaj.” Szerhij Zsadan verse halálról, kurvákról, oligarchákról és egy telefontöltőről Vonnák Diána fordításában.

“egy pilóta görcsös keze / kormányozta ide, / ahol még ember sem járt.” – Donald Hall, amerikai költő verse Bordás Máté fordításában.

“Ha már a kékeslila pulzárok az égen elcsendesedtek”. A román Ioan Moldovan verse Mihók Tamás fordításában.

“Egy nő holttestén növök fel, / csontjaira csavarodnak gyökereim”. A mexikói Rosario Castellanos verse Izsó Zita fordításában.

“rugdosom a juharleveleket, / a vörös hetven árnyalatát, öregpapír- / sárgát; és nyárfalevelet, törékenyt és fakót”. A nemrég elhunyt Donald Hall nagy verse Mohácsi Balázs tolmácsolásában.

Lukoil

Mikor eljön a Nagypéntek és kegyesebben borul ránk az ég,
mindenki feszeng, Nagypéntek, most
a földben forgolódni kezdenek a holtak,
könyökük a hideg agyagba fúr.
Nekem kellett már barátot bújtatni,
tudom, hogy barátot temetni milyen,
mint kutya a csontot,
várva, hogy majdcsak kegyesebben borul rád az ég.

Vannak olyan társadalmi rétegek,
amelyek számára különösen jelentősek a rítusok,
példának okáért, hogy mást ne mondjak,
a középvállalkozók.
Mindenki láthatja,
milyen szomorúság ül az orosz
olajcégek helyi képviselőinek arcán,
mikor végtelen temetőmezőkön
összegyűlnek egy újabb tüdőnlőtt
testvér elföldelésére;

mindenki hallhatja szívük erős verését,
ahogy a sóheren folyó könnyet és taknyot
a dolce gabanájukba törlik
és hennessyt kortyolnak eldobható
műanyag poharakból.

Ennyi, Kolja, mondják, ezt neked kifizetés,
a végtelen offshore-mezőkön
mint ősszel a vadlibák, májunkban söréttel
hullunk a felejtés hideg űrébe.

Na és hogyan — konzultálnak —
szervezzük meg testvérünknek
a végső utat a Lukoil fényes
Valhallájába?
Ki fogja őt hosszú útján végigkísérni
a purgatórium sötét üregén?

Kurvák, mondja mindenki, kurvák,
nagy szüksége lesz kurvákra,
rossz szokásoktól mentes, jó, drága kurvákra,
akik télen felmelegítik,
tavasszal pedig lehűtik a vérét,
mellette balról egy platinaszőke cica
és egy platinaszőke cica jobbról,
észre se veszi majd, hogy halott.

Ez a halál amúgy is olyan terület, ahová hitelkártyával nem érünk el,
a halál az olaj területe, hát mossa el minden bűnét az olaj.
Fegyvert és aranyat teszünk a lábához,
meg szőrmét és finomra őrölt borsot.
Bal kezébe utolsó nokiáját
jobbjába jeruzsálemi szelencét.
De a legfontosabbak a kurvák, két platinaszőke kurva,
a legfontosabb, igen, mindenki egyetért,
a legfontosabbak persze a kurvák,
a legesleg, rúgja Kolja is belülről
a koporsót.

Ilyen érzelgősek vagyunk Nagypénteken mind.
Állunk és várjuk, hogy a holtak
felkelnek és megindulnak felénk a túlvilágról.

Sose érdekel annyira a halál,
mint amikor egy barátot temetsz.

Harmadnapra, ahogyan várnak
a hullaház ajtaja előtt, harmadnap reggel,
legyőzi, végre, a halálok halálát, és végül kijön
hozzájuk a krematóriumból, és látja,
hogy mind elfekve hevernek
a háromnapos szétesés után,
mind alszanak kiütve a gazban,
összegyűrődött
dolce gabanában.

És akkor csöndben, hogy ne ébressze fel őket,
elveszi az egyiküktől
a töltőt a nokiához,
és visszatér a
pokolba a
szőke
kurvákhoz.

fordítása

“egy pilóta görcsös keze / kormányozta ide, / ahol még ember sem járt.” – Donald Hall, amerikai költő verse Bordás Máté fordításában.

“Ha már a kékeslila pulzárok az égen elcsendesedtek”. A román Ioan Moldovan verse Mihók Tamás fordításában.

“Egy nő holttestén növök fel, / csontjaira csavarodnak gyökereim”. A mexikói Rosario Castellanos verse Izsó Zita fordításában.

“rugdosom a juharleveleket, / a vörös hetven árnyalatát, öregpapír- / sárgát; és nyárfalevelet, törékenyt és fakót”. A nemrég elhunyt Donald Hall nagy verse Mohácsi Balázs tolmácsolásában.

“azt álmodtam, hogy egy vörös tengerben úszom / és hogy apa egy átlátszó csónakban evez”. Teona Galgoțiu újabb verse Győrfi Kata magyar hangján.

“Habosra paskolták a tengert, / és nyomdokvizük fénylett utánuk.” Mark Strand nagyszabású verse Závada Péter fordításában.

“most minden telefonos kapcsolatom vérrokonság / a vérem mindenből kihallható” A fiatal ukrán költő, Ljuba Jakimcsuk verse Vonnák Diána fordításában.

“Tudja, aki a gyönyörűt / imádja: / ez a bonyolult kegyelem / álmok garanciája.” Újabb Emily Dickinson-versek Halmai Tamás fordításában.

“Leültem vele a homokba és hagytam, hogy elragadjon az őrület.” A brazil Virna Teixeira újabb verse Urbán Bálint fordításában.

“Próbáltunk / éji manifesztumot diktálni a bombazuhogásnak, / de a gyermekkacagás egyre letépdeste / sötétségünk kaméliáit, testünk csücske / elzöldült.” Újabb Dean Young-vers Mohácsi Balázs fordításában.

“halálosan tetszik, mikor úgy lesz világosság kint, hogy nem veszem észre / nézem, éjszaka van, újra nézem, nappal”. A fiatal román költő, Teona Galgoțiu újabb verse Győrfi Kata fordításában.

“anyám szíve olyan / nagyon hideg, rideg lett, / mint egy apró vasmedál.” Louise Glück újabb verse Branczeiz Anna fordításában.

“Zokogsz a könnyeid mögött, / kinyitod vágyaid kincsesládáját / és gazdagabb vagy, mint az éjszaka.” Az argentin Alejandra Pizarnik újabb verse Izsó Zita fordításában.

“a lány megtalálja a végtelen álarcát / és áttöri a költészet falát”. Az argentin Alejandra Pizarnik verse Izsó Zita fordításában.

“Adieu, Fény – hála illet”. Emily Dickinson négy verse Halmai Tamás magyarításában.

“Csak mennek. / Egyre ősibb és ősibb / erdőkbe.” Újabb Tor Ulven-versek Vajna Ádám magyar hangján.

“It’s all true. Lehorgonyzott kék gyertyák. Az éjszaka lágy.” A brazil Virna Teixeira prózakölteménye Urbán Bálint fordításában.

“Ha azt mondanám, nem félek – / nem lenne igaz.” Louise Glück verse Branczeiz Anna fordításában.

“ahogy megyek az adidász talpa furcsán nyikorog / mint egy japán horrorban”. A fiatal román költő, Teona Galgoțiu újabb verse Győrfi Kata fordításában.