“Sokszor jól jön ez, / otthon hagyhatom, mikor úgy gondolom, bajba fog sodorni, / vagy bérbe adhatom, mikor nincs szükségem rá.” John S. Hall amerikai költő kalandos verse Toroczkay András fordításában.

“Itt van a tenger, ami körkörösen tágul / az immanencia meghatározatlan terében.” – Az olasz Francesca Tuscano verse Szokács Kinga fordításában

“bevásárlókocsis öregember / érkezik / segít a bénának / kiüríteni a vödröt” – A román Alexandru Vakulovski verse Lövétei Lázár László fordításában.

Lecsatolható pénisz

Reggel undorító másnaposan ébredtem,
és a farkam már megint hiányzott.
Mindig ez van.
Lecsatolható.

Sokszor jól jön ez,
otthon hagyhatom, mikor úgy gondolom, bajba fog sodorni,
vagy bérbe adhatom, mikor nincs szükségem rá.
De időről időre bulizni megyek, berúgok,

és másnap, még ha beledöglök,
se tudok visszaemlékezni, mit műveltem vele.
Először szétnéztem a lakásomban, és nem találtam,
úgyhogy felhívtam a helyet, ahol a buli volt,

ők sem látták,
megkértem őket, nézzék meg a gyógyszeres szekrényben,
mert valamiért néha ott hagyom.
De ezúttal nem.

Szóval meghagytam nekik, hogyha felbukkan, értesítsenek.
Felhívtam néhány embert, akik ott voltak a bulin,
de ők sem tudtak segíteni,
kezdett úrrá lenni rajtam a kétségbeesés.

Nem szeretek sokáig a farkam nélkül lenni.
Valahogy kevésbé érzem magam férfinak,
és utálok minden egyes alkalommal leülni, mikor hugyoznom kell.
Miután néhány órát azzal töltöttem, hogy feltúrtam érte a házat,

és mindenkit felhívtam, aki csak eszembe jutott,
kezdtem elszomorodni.
Elmentem reggelizni a Kievbe,
aztán amint a Második Sugárúton a St. Mark’s Place felé sétáltam,

ahol mindenfelé használt könyveket, meg más hulladékot árulnak az utcán,
egy törött kenyérpirító mellett, egy takarón fekve
megpillantottam a péniszem,
egy csávó árulta.

Vissza kellett tőle vásárolnom,
Huszonkét dollárt akart, de lealkudtam tizenhétre.
Hazavittem, lemostam,
visszatettem. Boldog voltam megint. Teljes.

Néha azzal jönnek, meg kéne csináltatnom, hogy fixen csatlakozzon,
de nem tudom,
még akkor is, ha néha púp a hátamon,
szeretem, hogy van egy lecsatolható faszom.

fordítása

“Itt van a tenger, ami körkörösen tágul / az immanencia meghatározatlan terében.” – Az olasz Francesca Tuscano verse Szokács Kinga fordításában

“bevásárlókocsis öregember / érkezik / segít a bénának / kiüríteni a vödröt” – A román Alexandru Vakulovski verse Lövétei Lázár László fordításában.

“imádtam az itteni lányokat, / a rendőrség párszor végigkergetett a / járdán, a helyiek nagyon szívélyesek,” – A lengyel Miłosz Biedrzycki verse Sipos Tamás fordításában.

“Jelenléted halhús nekem, / Amely gyengéden és fehéren / Kontrázza a kék azult.” – A brazil Mário de Andrade verse Mohácsi Árpád fordításában.

“jó nagy adag szerelmet kiabáltam, egész hektárokat a szerelem pampájából”. Cécile Mainardi verse Szatmári Zsófia és Seláf Levente fordításában.

“Tapasztalásokat gyűjtök / mint vízpartra sereglő sirályhad.” – az indiai Sonnet Mondal verse Nagy Hajnal Csilla fordításában.

“ezek a mai fiatalok / mondja a szomszéd a negyedikről / szétcigarettázott hangon krákog / majd kipöcköli a csikket / a fűbe / és herákol egy hatalmasat” – A román Alexandru Valkulovski verse Lövétei Lázár László fordításában.

“az új hajójában ül, dagadnak a vitorlák, / ő pedig betérne a kikötőbe a lányért.” – Az amerikai Raymond Carver újabb verse Berta Ádám fordításában.

“Eső hullik a halottak tágra nyílt szemébe / Újra és újra azzal a fölösleges hanggal” – az idén elhunyt amerikai költő, W. S. Merwin háborús verse Vajna Ádám fordításában.

“még most is rendesen játszik, csak kicselezik minden / meccs alatt, de semmi, nem nagy ügy – rendes edző” – az ukrán Szerhij Zsadan újabb verse a Versumon, a fordító: Vonnák Diána.