“úgy érzem magam mint négyszáz halott medúza az autópálya közepén” – Mira Gonzalez verse Locker Dávid fordításában

“Senki nem tudja, mit mondhatott a gyerek az öregnek, / De az előkapta az ócska mordályt: / »Hagyod már abba, ebadta kölyke!«” – a román Marin Sorescu verse Lövétei Lázár László fordításában.

“A lelkemből ma fekete epe árad”. Stefano Carrai verse Szokács Kinga fordításában.

szomorúság idegen végtagokkal

beállok és kijövök a képekből
nem találom a helyem
irigylem a nőket
számukra a nyugalom valami természetes

anyám elnyúlva pihen az ágyon
a hőség miatti pírja felszívódik
barátnőm pihen az ágyon
tenyerével hasán
rengeteg meztelen fotót láttam terhes nőkről
mégis ő a legszebb

ez egy szeles nap
a szoknyák testre tapadva vergődnek
szőke hajuk átlebeg egyik reklámból a másikba

alig jött el a nyár de úgy érzem már alig bírom
a rövidnadrágokat
lábam valaki másé
egy szomorú visszeres férfié

fordítása

“úgy érzem magam mint négyszáz halott medúza az autópálya közepén” – Mira Gonzalez verse Locker Dávid fordításában

“Senki nem tudja, mit mondhatott a gyerek az öregnek, / De az előkapta az ócska mordályt: / »Hagyod már abba, ebadta kölyke!«” – a román Marin Sorescu verse Lövétei Lázár László fordításában.

“A lelkemből ma fekete epe árad”. Stefano Carrai verse Szokács Kinga fordításában.

“Az idő alakja mozdulatlanul áll. / Az égbolton a veszély szikrái villóznak. / Mögöttem lépésről lépésre idegen nyomok haladnak.” – a fehérorosz Alesz Razanau verse Sipos Tamás fordításában.

“…hájas halfbackek lihegnek / fel az emeletre, hogy csípőprotézisre váró / pomponfeleségeik mellé feküdjenek” – Halottak, pomponlányok és a költő: Donald Hall versét Unoka Mihály fordította.

“Egy szemrebbenés és darabjaidra hullasz: drámák, / amennyiben komédiák, és szervetlen viccek, / melyek valójában szervek, áradó sötétség….” – szupernóvák és emésztetlen szemét találkozása: Steffen Popp versét Nemes Z. Márió fordította.

“felelősséget tanul a fiú, / ő is szeretne gyereket. / lesi a kisgyerekes apákat, / cseresznyével kínálja őket.” – A román Andrei Dósa verse André Ferenc fordításában.

“A Nap megkezdte szokásos elbeszélését, / kifakította a testüket: anya és apa táncolt, mozgott / miközben beszélt mögöttük a sötétség.” Az ukrán-amerikai Ilya Kaminsky verse Vonnák Diána fordításában.

“gurulni az időben / aztán évekig ápolni egy ki nem nőtt fogat / figyelni egy homokórát / ami nem működik ” – Az olasz Stefano Carrai verse Szokács Kinga fordításában.

“még mindig ott magasodik / a konok gránit, láthatatlan csúcsokkal, / repülőgépekre végzetesen” – Donald Hall verse Bordás Orsolya fordításában.

“Nem vagyok próféta vagy író / pornószerző vagyok / és amit írok azon annyi csak a megbánni való / mint a kezemben tartott falevélen” – A norvég Steinar Opstad verse Vajna Ádám fordításában.

“Rohadnak a levelek, vagy elégnek a csatornában” – Donald Hall verse Kállay Eszter fordításában.

A magány, melyhez ragaszkodsz, csak a csend / emberi használatra alkalmas alakja – A szerb Darko Daničić verse Fehér Illés fordításában.

“Telnek a hetek. Elteszem őket, / Egyformák, mint rozsdás konzervdobozok…” – Az amerikai Louise Glück verse Branczeiz Anna fordításában.

VETÍTŐ. “A témákat tekintve gyakoriak a diktatúrát kritizáló, a múlton és a homályos jövőn merengő versek, de a fennköltebb témákon túl költészetük tele van reménnyel és kísérletező kedvvel is.” Egy kisfilm a fehérorosz költészet helyzetéről, s hozzá Sipos Tamás kommentárja.

“Én az ég köldöke akarok lenni. / Légtölcsér és sötét verem / akarok lenni.” – A fehérorosz Viktar Zsibul verse Sipos Tamás fordításában.

“egy tökéletesen kerek, fehér kő, / baseballjátékosok apró ólomfigurái, egy kolomp”. Újabb vers a Versum Donald Hall-műhelyéből, ezúttal Bordás Orsolya fordításában.

“Úgy nézett engem, mintha egy üvegen, / vagy a levegőn, / vagy a semmin keresztül látna.” A mexikói Rosario Castellanos verse Izsó Zita fordításában.

“Lefekszem / s a nap csontjaimra folyik” – a román Ioan Moldovan verse Mihók Tamás fordításában.

“órák napok hetek hónapok hetek napok órák / az év kitartott központozás nélkül” – Donald Hall újabb verse Mohácsi Balázs fordításában.

“olyan hasonlók voltunk, olyan közömbösek / én és a többi tévedés és bukás” – a cseh Olga Pek verse Tóth Kinga fordításában

“Karjaim közt tartottalak: / az egész emberiséget egy dióban.” A mexikói Rosario Castellanos verse Izsó Zita fordításában.